Akár hiszünk a szellemekben és kísértetekben, akár nem, az tagadhatatlan, hogy a történelemben megannyi találkozásnak láthatjuk nyomát. A Kr. u. I. századból származó jelentések szerint Athénban kísértet járt egy házat, amely ifj. Pliniusé volt. Plinius szerint a szellem láncokat rázott, és egy szakállas öregember képében jelent meg. Az első kopogó szellemet Kr. u. 856-ban jelentették egy farmházból a Rajna folyó partjáról, Németországból. A szellem kődobálással, a falakon való dörömböléssel és tűzvész előidézésével kínzott egy családot. Még több papot is, akik szent ereklyékkel felfegyverezve érkeztek, kőzáporral űzött el a szellem. A korabeli források szerint az Angol Polgárháború kulcsfontosságú csatái után egyesek szellemseregeket láttak. Hasonló jelentések érkeztek Gettisburgh-ből, a Somme-tól és Gallipoliból is. Az elmúlt kétszáz évben megnövekedett az érdeklődés a tudomány, de a szellemvilág iránt is. Úgy tűnik, bármennyit is feljődött tudományunk, természetes érdeklődésünk a szellemek iránt nem csillapodik.