Az elektronikus hangjelenség (EVP) az, amikor állítólag magnók és hasonló készülékek segítségével kommunikálunk a halottakkal. Az EVP-be vetett modernkori hit akkor erősödött meg, mikor az 1980-as évek elején az amerikai Sarah Estep azt állította, hogy férje magnója segítségével hangok ezreit vette fel. Ezután megalakult az Amerikai EVP Szövetség (American Association of EVP), melynek mára 20 különböző országban vannak tagjai. Húsz évvel korábban Dr. Konstantin Raudive volt az elektronikus hangjelenség úttörője, aki számos könyvben számolt be arról a 70.000 üzenetről, amelyeket évtizedeken át tartó kutatásai során rögzített. Munkássága olyan népszerű lett, hogy az EVP-t gyakran "Raudive-hangoknak" is nevezik. 1972-ben hang- és rádiómérnökök Európa minden tájáról együttműködésbe kezdtek a Paranormális Kutató Társasággal (Society of Paranormal Research) és kísérleteket hajtottak végre az elektronikus hangjelenség vizsgálatának előmozdítására. R.K. Shergold, az SPR akkori elnöke úgy hitte, a kísérletek minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy a jelenség valóban létezik. A kétkedők hamar rámutattak az EVP legnagyobb problémájára, mégpedig arra, hogy bármilyen elektronikus berendezés felvehet kósza üzenetfoszlányokat, melyek más rádióhasználóktól erednek. Nem mondhatjuk egyértelműen, hogy minden elektronikus hangjelenség keresztmoduláció eredménye, de nagy a valószínűsége, hogy így keletkeznek. ITC Csak idő kérdése volt, hogy mikor kezdik a kutatók felhasználni a modern technológiát is a szellemek vizsgálatában. Az instrumentális transzkommunikáció (ITC) kutatói tévékészülékek segítségével készítenek képeket olyanokról, akik már meghaltak. Úgy hiszik, hogy túlvilágról érkező bizonyítékokat rögzítenek. Klaus Schreiber német ITC kutató úgy gyűjti állítólagos szellemek képeit, hogy videókameráját a TV-készülékre irányítja, és a kamera kimenő jelét visszavezeti a TV-be. A folyamatos kör képein gyakran megjelentek homályból kiemelkedő arcok. Az egyik felvétel során Romy Schneider, osztrák színésznő is megjelent a felvételen, évekkel a halála után. Egy másik furcsa eset Svédországban történt Friedrich Jürgenson temetése során. Egy ITC kutató egy ember képét látta megjelenni a TV-képernyőn. Lefotózta, és alapos vizsgálattal kiderítette, hogy az alak valójában Jürgenson volt. Az instrumentális transzkommunikáció nem csak a televízióra korlátozódik. A kutatók ma rádiókat, számítógépeket, telefonokat, sőt faxokat is használnak. A technológiát csak arra használják, hogy jelentőségteljes információt – hangokat, képeket, szövegeket – szerezzenek. A tudósok már egy évtizede vizsgálják a bizonyítékokat, de nem tudják egykönnyen elvetni, megcáfolni a jelenséget.